„Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap: a vidéki területekbe beruházó Európa”

Keresés
Címlap

Keményen lecsapnak a fideszes játszóterekre

Az unió csalás elleni hivatala tavaly megállapította, hogy az egyik pályázati konstrukcióban magyar részről rendszeresek a visszaélések. Önkormányzatok például – ciklusokon átívelően – a reális ár többszörösét fizették a játszóterekért. Ezeket mostanában fideszes játszótereknek nevezték.

Elsőre a tésenyi játszótér tűnt a leginkább túlárazottnak. A baranyai faluban egy 700 négyzetméteres, dróttal bekerített füves téren a következő játékok várják a gyerekeket: egy oldalfal nélküli 4 négyzetméteres faház, egy farönkkel határolt 3x3 méteres homokozó, három rugós hintaszék, egy kakashinta és egy kétszer együléses láncos hinta.

A játszótér közelében közmunkások dolgoznak. Megkérdezem őket, szerintük mennyi pénzből lehetne megépíteni a játékokat. Egyikük félmillióra saccolja a költséget, a többiek rábólintanak. Kalkuláltam magam is (összehasonlításként egy pécsi játszótérportékákat kínáló cég árait vettem alapul), és arra jutottam, hogy a tésenyi játékok szállítással, felállítással, kerítéssel együtt nem kerülhetnek többe másfél millió forintnál.

 

6,8 milliót fizettek értük. Ennyit szereztek az uniótól.

A 350 lelkes község független polgármestere, Dávodi Dóra sem becsüli többre a játszótér értékét másfél milliónál. A főállásban egy agrárcégnél növénytermesztési ágazatvezetőként dolgozó, 30 esztendős asszonyt tavaly választották faluvezetővé, s mert a játszótér 2011-ben épült, keveset tud arról, miért ennyire drága.

Bár Dávodi képviselő volt az előző ciklusban is, nem látott bele a történetbe, a játszótér ügyét az akkori polgármester, Németh József intézte. (Vele is próbáltunk beszélni, de elzárkózott ettől.) A mostani polgármester így idézi fel a játszótér históriáját: – Azt mondta az elődöm, hogy egy cég mindent elintéz, nekünk nem kerül semmibe a beruházás. Így is lett, de amikor láttuk, mennyi az ára a pár játéknak, elcsodálkoztunk.

A polgármester erre káromkodott egyet, és azt kérdezte: Mi van, már nem bízunk benne?! Ráhagytuk.

Akkor már a környező falvakban is voltak hasonló játszóterek, és mindenütt nevetségesen drágának tűnt a kivitelezés. De azt mondták, nem kell ezt firtatni, mert ez egy fideszes játszótér.

– Ezen mit értettek? – vetem közbe.

– Azt, amit jelent, hogy fideszes játszótér. Így emlegették mindenütt.

Akkor viszont megijedtek a falvak, amikor kiderült, hogy az OLAF, az unió csalás elleni hivatala szerint indokolatlanul sok pénzt számlázott a kivitelező, s az önkormányzatoknak vissza kell fizetniük az uniós támogatást.

A 200 lakosú Baranyahídvégnek kamatostul 12,2 milliót kellett volna kiizzadni, amire esélye se lett volna az évente 15 millióból, amelyből gazdálkodik. A játszótér 11,1 millióba került az uniónak, de becslésünk szerint megépíthető 4-5 millióból. Nagy Csaba, a falu polgármestere nem vitatkozik ezzel, a gondot ő is örökölte, mert elődje idején pályázták meg a támogatást.

Itt is azzal érvelt az előző polgármester, hogy semmit nem kell csinálni, az Info-Datax Kft. mindent elintéz. Aztán, ahogy jött a döntés a támogatás visszafizetéséről, fél tucat környékbeli falu úgy döntött, perközösséget alakít, és bírósághoz fordul az igazságtalan büntetés miatt. Úgy érveltek, hogy inkább követeljék a pénzt attól, aki ilyen drágán dolgozott, meg aki elbírálta a kivitelezés közbeszerzési pályázatát, és követeljék a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivataltól, amely ellenőrizte a beruházást, és mindent rendben talált.

A 45 fős Kemse község, amely 12 gyermekének kilencmilliós játszóteret épített, nem kívánt belépni a perközösségbe, mert a falu fideszes polgármestere, Vető János jelezte, a kormány biztosan lépni fog, s nem kell majd fizetni. Egy hónappal később az állam tényleg átvállalta az adósságot. Felhívtam Vetőt, és megkérdeztem,

honnan értesült előre a jó hírről, de ő nem akart válaszolni.

A siklósi járásban megbúvó Cún község is megkönnyebbült, hogy mentesült a 10,5 millió forintért épített játszótér okán kirótt – kamattal terhelt – 12,2 milliós törlesztéstől. Amúgy ez az 500 négyzetméteres játszótér minden bizonnyal megépíthető 3 millióból. Ezt a beruházást is a korábbi polgármester „boltolta le”, így a jelenlegi nem tudott segíteni. A cúni játszótér mellett az idén átadtak egy pihenőhelyet: 9 pad, 2 asztal, egy kerekeskút-utánzat, két virágtartó, egy hirdetőtábla és 600 négyzetméter beton térkő burkolat. Az unió 11,8 milliót adott rá. Kértünk a munkákra egy gyors árajánlatot, s az alapján megépíthetőnek tűnt a pénz feléből. A pihenőhelyet még nem vizsgálta az OLAF.

A csalókon kívül mindenki rosszul járt

Áprilisban jelent meg a Magyar Közlönyben egy kormányhatározat, amelynek célja „egyes önkormányzatok számára támogatás biztosítása működőképességük megőrzése érdekében" 1,789 milliárd forint erejéig. A határozat szerint összesen 140 helyhatóság jut többmilliós támogatáshoz, ám az nem derült ki a szövegből, pontosan mire megy a pénz.

Az ügy előzménye egy 2014-ben napvilágot látott OLAF-vizsgálati jelentés. Az unió csalás elleni hivatala azt állapította meg, hogy az előző uniós támogatási ciklusban indult LEADER-pályázatokon az egyik pályázati konstrukcióban szisztematikus visszaélések (túlszámlázások) történtek. Azok az önkormányzatok, amelyek 2008–2009-ben pályáztak játszótérépítésre, rendre a reális ár többszöröséért vásárolták meg a létesítményeket.

Az árak elszállásának mértékére jellemző, hogy az uniós átlagár 20 százalékos túllépését az EU még nem tekinti csalásnak, itt viszont 35 százalékos volt az átlagos túllépés az uniós árszinthez képest, ami a magyarországi piaci áraknak legalább a dupláját, a reális értéknek pedig a többszörösét jelenti.

A témában a parlamentben többször interpelláló Sallai R. Benedek szerint az általa felkeresett helyeken egyszerű, durván megfaragott, legfeljebb néhány százezer forintért beszerezhető fenyőrönkök voltak az EU-pénzből épült játszóterek. A kivitelező az esetek döntő többségében ugyanaz a vállalkozás volt, amely egy alapítványt is létrehozott az önkormányzati önerő (fiktív) biztosítására, az ár áfatartalmát pedig visszafizette a helyhatóságoknak.

Ahogyan az LMP-s Sallai lapunknak elmondta, számára az teszi érthetetlenné a messziről nézve is csalásnak látszó ügyleteket, hogy sokak közreműködése és „félrenézése" kellett hozzá: a teljesítési igazolásokat az önkormányzatok aláírták, a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (MVH) ellenőrei felkeresték a helyszíneket, az utalásokat a hivatalban is jóváhagyták, mindenki mindent rendben talált.

Egyelőre az állam sem töri magát, hogy tisztába tegye az előző és a mostani kormányzati időszakot is érintő játszótérbizniszt.

Az interpellációkra adott válaszokból csupán az derül ki, hogy zajlik valamilyen nyomozás, de a kulcsszereplő cég nevét nem hozzák nyilvánosságra, és az önkormányzati felelősöket sem keresik. Állítólag azért, mert sokan már nincsenek hivatalban, de ez egyrészt nem mentesít a felelősség alól, másrészt azokat sem háborgatják, akik ugyanúgy polgármesterek vagy képviselők most, mint a beszerzés idején. (Érdekes epizód a történetben, hogy a napokban feltűnt Pócs János jászsági fideszes országgyűlési képviselő közösségi oldalán egy köszönetet mondó levél Tari András jász¬iványi polgármestertől, amiért a képviselő közbenjárt a Belügyminisztériumban a visszautaláshoz történő forrásbiztosításért.)

Sallai indokolatlannak tartja, hogy az állam a felelősségi viszonyok tisztázása előtt kifizeti a csillagászati árú játszóterek költségét az önkormányzatok helyett – szerinte ez ugyanaz az eset, mint a Quaestor-ügyben: gyorsan fizetnek, hogy ne derüljön ki semmi, ne kelljen vizsgálódni. Az LMP mindenesetre beperelte az MVH-t az adatokért, és a legfőbb ügyészhez is kérdést intézett a nyomozással kapcsolatban.

Forrás: nol.hu

 


Dél-balatoni LEADER Vidékfejlesztési Nonprofit Zrt.

 

Székhely: 8695 Buzsák, Fő tér 1.
Munkaszervezeti iroda: 8640 Fonyód, Blaha Lujza u. 4.
8700 Marcali, Rákóczi út 11.


Email: info@delbalatonileader.hu

Telefon: +36204668413


2014. évi beszámoló >>

Helyi Vidékfejlesztési Stratégia (PDF) - Dél-balatoni LNPV Zrt.

Helyi Vidékfejlesztési Stratégia - Célterületek (XLS)

(frissítve:2011.05.31)

Dél-balatoni összefogás a helyi értékeken nyugvó fejlődés érdekében.