„Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap: a vidéki területekbe beruházó Európa”

Keresés
Címlap Somogyszentpál

Somogyszentpál

A Balatontól légvonalban csak alig néhány kilométer választja el Somogyszentpált, ám ez a Boronka-patak melletti kis falu mégis a világ zajától mentes, csendes zugnak számít a nyár nyüzsgésében is. A táj Somogy megye fontos természeti értéke, a Nagyberek. Itt döcög az a kisvasút, amely Csisztát Balatonfenyvessel összeköti, s lehetőséget teremt a turistáknak arra, hogy a páratlanul szép védett növény- és állatvilágot háborítatlanul megismerhessék. A falut egyik oldalon határoló szántóföldeken túl szőlőhegyek sorakoznak, a hétvégi házak egyre gyarapodó tömege tanúskodik arról, hogy fontos az itt élők számára a gyümölcstermesztés.
A közelben húzódik a Nyugati-övcsatorna, melynek partján szívesen telepednek meg a horgászok, akik ezüstkárászt, keszeget, csukát, compót visznek haza zsákmányként.
Somogyszentpál környezetéből nem hiányzik az erdő sem, a vidék gyakori fája az akác, de találhatunk erre tölgyet is, míg a cserjésekben sok az illatos bodza, a kökény és a mogyoró. Jó minőségű errefelé a szarvas- és a vaddisznóállomány, de a szabadban sétáló időnként a felröppenő fácánokban is gyönyörködhet.
 

I.e. 270-ben kelták éltek a vidéken majd a népvándorlás során germán, hun, gótvándorlók közül a szláv népek telepedtek le, vadásztak, halásztak, gyűjtögető életmódot folytattak.


A honfoglalás után megkezdődik az erdőirtás, és kezdetét veszi a föld művelése és az erdei állattartás.

 

Somogyszentpál két község egyesítéséből alakult ki, melyek előtte Tótszentpál és Varjaskér nevet viseltek. Tótszentpál a 14. századból a pápai tizedszedők jegyzékében "Ecclesia Santo Paulo" néven szerepelt. A török hódoltság alatt csaknem teljesen elpusztult, az újratelepülés után 1660-tól Zankó Miklós volt birtokosa. A 18. században dél-szláv tót telepeseket hoztak a Nagyberek lecsapolásához, hogy termőföldet nyerjenek.


1726-tól a település az Esterházy - hitbizományhoz tartozott. Ő volt a földes ura a 20. századig. A hódoltság alatt elpusztult település, az újraépítés után Varjaskérhez került közelebb.


Varjaskért már az 1332-37-es pápai tizedjegyzékben is jegyezték. Az 1500-as években Török Bálint volt a földesura. 1733-tól került a Hunyady család tulajdonába.
Középkori templomának romjai, a XIII. századból származó bejárati fala ma is látható.
A telepesek 1726-ban új templomot építettek az akkori házépítési technikával sövényből fonva, sárral tapasztva, zsúppal fedetten.
A telepeseknek tótnak mondván magukat kapta a település a Tótszentpál nevet. Kedvelt szentjük Szent Antal volt, így Tótszentpálon Szent Antal templom állt. A templom tűzvész során elpusztult, helyén épült 1774- 78 között a mai is meglévő barokk stílusú kőtemplom. Az oltárkép freskóját idős Dorffmeister István festette.

 

Tótszentpál és Varjaskér 1929-ben egyesült Somogyszentpál néven. Az oktatás a településeke az 1920-as évekig horvát nyelven történt, ezután indult meg nyelvileg is a magyarrá válás folyamata.

 

A lakosság még tartja és ápolja régi hagyományait, szokásait, részben babonáit és viseleteit. Ma horvát nyelvet már nem beszélik, becenevek, és néhány tárgy neve őrzi emlékét.


A lakosság kézműves hagyományaként megmaradt a fonás, szövés, valamint a keresztszemes és rátétes hímzés melyet népművészeti szinten folytatnak.

 

A térségben egyedülálló a községben található 26 darab útszéli kegyszobrok és kőkeresztek, melyek folyamatosan felújításra kerülnek. A község határában 1900 méter mélyen található 85 fokos termálvíz termálfürdőként hasznosítása tervezés alatt áll.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 


Dél-balatoni LEADER Vidékfejlesztési Nonprofit Zrt.

 

Székhely: 8695 Buzsák, Fő tér 1.
Munkaszervezeti iroda: 8640 Fonyód, Blaha Lujza u. 4.
8700 Marcali, Rákóczi út 11.


Email: info@delbalatonileader.hu

Telefon: +36204668413


2014. évi beszámoló >>

Helyi Vidékfejlesztési Stratégia (PDF) - Dél-balatoni LNPV Zrt.

Helyi Vidékfejlesztési Stratégia - Célterületek (XLS)

(frissítve:2011.05.31)

Dél-balatoni összefogás a helyi értékeken nyugvó fejlődés érdekében.