„Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap: a vidéki területekbe beruházó Európa”

Keresés
Címlap Somogybabod

Somogybabod

Ha a megyén belül Somogybabod nevét említjük, akkor szinte mindenkinek az a takaros észak-somogyi település jut eszébe, amely a megyeszékhelytől 40, Balatonlellétől 16 kilométerre található, a Kaposvárt a Balatonnal összekötő út mentén. Ha külföldön kérdezzük ugyanezt - akkor különösen a terepjárós berkekben élő emberek számára - szinte kivétel nélkül arra a falura gondolnak, ahová évente egész Európa Off-Road (terepautózás) rajongói felkerekednek. Ez a végcél, ahol napokon keresztül próbálgatják autóik képességeit a nyakig érő babodi sárban és kaptatókon, miközben önfeledten szórakoznak.

 

A település közúton kiváló feltételekkel érhető el, vasút viszont legközelebb csak a Balaton-partján van. Külterületét pazar és változatos erdőtársulás borítja, s van egy 17 hektáros terület, amely természeti védettséget élvez. A mai Somogybabod helyén a történelem korábbi évszázadaiban két település állt: Tard- és Babodpuszta. Az előbbit egy XI. századi irat a szentmártoni apátság részbirtokaként említi, míg Babod neve először az 1332-37-es pápai tizedjegyzékben jelent meg írásban. A falu határterülete a középkor legfontosabb szőlőművelő helyei közé tartozott. A környék a Zankó majd a Lengyel családé lett, később, pedig a Rihmer família birtokát képezte. Somogybabodon és a hozzá tartozó Tardon már kétszáz évvel ezelőtt is éltek családok. 
A múlt század elején az itteni puszták nagybirtokokhoz tartoztak. Kisbabodot, Szilvást, Rákit és Vörösihegyet a 1910-es Nagybabodot pedig az 1920-as években parcellázták ki. Somogybabodon az 1800-as években építették az Inkey-kúriát, a vadászkastély ma tulajdonban van. A község katolikus temploma 1971-72.-ben épült.

 

Somogybabod lakói és elöljárói nemcsak a turistákkal ápolnak jó kapcsolatot, hanem a testvértelepülésekkel is. A templom szomszédságában egy díszes székely kapu tanúsítja a barátságot. A kaput 2002-ben székelyföldi település fafaragói készítették el, s a millenniumi zászlóátadáson szentelték fel Somogybabodon.

 

Az első világháború előtti évek emigránsai olcsó földeket vásároltak itt, 10-15 család alapította meg a pusztákat, amelyek 1939. elsején alakultak önálló községé, egészen addig Somogytúrhoz tartoztak. Ekkor hetven család élt a térségben, s a krónika szerint állami népiskola is működött.

 

Somogybabodnak önálló tanácsa volt majd 1972-ben a Látrányi Tanácshoz tartozott.  1990-ben Körjegyzőséget alakítottak ki Látrány, Somogytúr, Visz községgel.
Majd közös községi tanács alakult három településsel, a helyi termelőszövetkezet pedig több társszervezettel egy társulást hozott létre. Csaknem 15 esztendeig egy műanyag üzem működött a községben sok családnak biztosított megélhetést. Az üzem megszűnése után az üresen álló épületet egy fémforgácsoló üzem kialakításához vették meg, de sajnos azóta sem történt változás, mert munka a területen azóta sem folyik.

1980-ban Somogytúrtól Somogybabodhoz került az akkor csaknem 300 lelket számláló Tardpuszta. Somogybabodon napjainkban több mint 500-an élnek. Hat utcájában több mint 200 takaros családi ház van. A 67-es út mentén van a település óvodája, színes játékait gyakran megcsodálják a z arra látogatók. A helybelieknek több vállalkozás is kínál munkalehetőséget, s a helybeliek igyekeznek a turizmus kínálta lehetőségeket is megragadni.


Túlzás nélkül állítható, az off-road idejére az egész falu munkába lendül, s mindenki igyekszik segíteni é kiszolgálni az ide érkező nagyszámú turistát. A helybeliek egy része az idegenforgalmi szezon alatt a Balatonnál talál munkát. Az Önkormányzat tervei között szerepel, hogy munkahelyteremtő beruházásként az óvoda mögött üresen álló épületet eladásra valamint bérbe szeretné adni, ennek értéke 37 millió forint. A szerkezet kész épület 600 m2. Az épület át lett terveztetve öregek szociális otthonává. 
Somogybabodon fejlett az infrastruktúra 1990 óta csaknem minden út aszfaltburkolatú lett és a házak többségében van víz, villany, kábeltévé, telefon. Elkészült a gázrendszer és a csatorna beruházás is tervben van.

 

A település környéke pazar természeti látnivalókat kínál. Itt van például a Szentkút, ahol a csodatévő vízre esküsznek a helybeliek. Az egykori búcsújáró helyet egy helyi lakos fedezte fel ismét. 1917-ig Nagyboldogasszony napján zarándokoltak el ide a hívek. Két kisebb tó is volt itt. Egy gátszakadás után elfolyt a víz, a területet elhanyagolták. A 90-es években az önkormányzat szabályozta a forrás vizét, s parkerdőt létesített, amit 2002-ben adtak át és nagyon kedvelt kiránduló- hellyé vált.

 

Somogybabod térsége kiváló kiránduló- és gombázó hely. A vadászat kis létszámú vadásztársaságban, illetve vendégvadász-fogadás keretében zajlik. A Tuskósi Vadászegylet Látrány-Gamási hát erdőségekkel borított részén és a környező mezőgazdasági művelésű területeken birtokosként gazdálkodik. Egyéni vendégvadászok, valamint kisebb vadászcsoportok részére szervez nagyvad vadászatokat. A Vadászegylet célja, hogy a hagyományos vadászati módszereket és a vadászati kultúrát fenntartsa. A háborítatlan vidéken hosszú évtizedek óta példás vadgazdálkodás folyik, melyet két világhírű sportember, a közelmúltban elhunyt Bay Béla, valamint az Agro-Fema Kft. tulajdonosa, Fenyvesi Csaba neve fémjelez.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 


Dél-balatoni LEADER Vidékfejlesztési Nonprofit Zrt.

 

Székhely: 8695 Buzsák, Fő tér 1.
Munkaszervezeti iroda: 8640 Fonyód, Blaha Lujza u. 4.
8700 Marcali, Rákóczi út 11.


Email: info@delbalatonileader.hu

Telefon: +36204668413


2014. évi beszámoló >>

Helyi Vidékfejlesztési Stratégia (PDF) - Dél-balatoni LNPV Zrt.

Helyi Vidékfejlesztési Stratégia - Célterületek (XLS)

(frissítve:2011.05.31)

Dél-balatoni összefogás a helyi értékeken nyugvó fejlődés érdekében.