„Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap: a vidéki területekbe beruházó Európa”

Keresés
Címlap Pamuk

Pamuk

A község eredete még az Árpád-házi királyok idejére nyúlik vissza. Ténylegesen 1828-ban Banik néven fordul elő. A falu honfoglalás kori múltja megjelenik címerében. Az Árpád-házra utal a pajzs ezüst pólyája is. A kalász a fő megélhetési formát, a mezőgazdaságot szimbolizálja, a zöld szín pedig a jövőbe vetett hitet.

Megyén belüli elhelyezkedése: Községünk Dunántúlon, a Balatontól délre, a Kaposvár-Fonyód vasútvonal közepe táján, dombokkal tagolt vidéken fekszik.
Műemlékeit az 1960-as évek vízszabályozási munkái közben találták, ekkor bukkantak a római korra utaló pénzekre a vasútállomás mögötti területen, ahol egykor a rómaiak légiós útvonala húzódott.
 
Őskori leleteket is találtak a település keleti, laskapusztai részén, amikor évekkel korábban ásatást végeztek. A föld mélyéből értékes leletek - kőmécses, pattintott kőkések, kőbalta - került elő. A római katolikus templom búcsúját a Szent Mihály napját követő vasárnapon tartják. Ilyenkor még az elszármazottak is visszatérnek ünnepelni. Vásárok nincsenek a községben. Falunapot minden évben egyszer, kora ősszel tartunk.

Pamukon nem volt sajátos népviselet, az asszonyok az amúgy hagyományos pruszlikot, selyemkötényt, rakott szoknyát és fehér harisnyát hordták ünnepeken. Hajukat kontyba vagy szalaggal egy ágba fonva fésülték. Százéves szokásként őrzik a minden év március 15-én rendezett, nagyszabású, közös nemzeti vacsorát az 1848/49-es szabadságharc emlékére.
Pamuk község Dunántúlon, a Balatontól délre, a Kaposvár-Fonyód vasútvonal közepe táján, dombokkal tagolt vidéken fekszik. A napsütötte lejtőkön édes, zamatosra érnek a gyümölcsök, a háztáji szántóföldeken a burgonya és a gabonafélék hoznak jó termést. A környező erdők a turistát sétára, a vadászt lesre csábítják. Ez utóbbinak szervezett társasága is van a környéken. Az erdőt járók szarvas és vaddisznó nyomaira bukkanhatnak, a szerencsés szemlélődő nyulat és fácánt is megpillanthat.

Kaposvár-Fonyód között 1896-ban épült meg a vasút, ám megállóhelyet csak 1919-ben létesítettek a településnél. Lengyeltótin kívül közeli város Balatonboglár, Fonyód, Kaposvár és Marcali. A Kaposvárról Balatonboglárra és Marcaliba közlekedő autóbuszjáratok érintik közigazgatási területünket, megállóhellyel rendelkezünk, ami a községtől kb. 20-25 percnyi járásra van. Naponta két alkalommal a község belterületén is felszállhatunk az autóbuszra.
A település arculata sokat változott az utóbbi évtizedben. Utat építettek, új ravatalozó épült, a község vezetékes ivóvízzel rendelkezik, a villannyal való ellátottság kb.: 95%-os. A telefonnal rendelkező lakások száma: 71.

Gazdasági lehetőségek: Jelenleg használaton kívül álló, eladásra vagy bérbeadásra váró üzemi épület áll rendelkezésünkre. Az ingatlan üzemeltetése esetén megfelelő létszámú munkaerő-kapacitást tudnánk biztosítani.

 

A Képviselő Testület a letelepedések biztosításához az igénybevevők részére megfelelő nagyságú házhelyeket 100 forintért bocsát az igénylők rendelkezésére.

 


Dél-balatoni LEADER Vidékfejlesztési Nonprofit Zrt.

 

Székhely: 8695 Buzsák, Fő tér 1.
Munkaszervezeti iroda: 8640 Fonyód, Blaha Lujza u. 4.
8700 Marcali, Rákóczi út 11.


Email: info@delbalatonileader.hu

Telefon: +36204668413


2014. évi beszámoló >>

Helyi Vidékfejlesztési Stratégia (PDF) - Dél-balatoni LNPV Zrt.

Helyi Vidékfejlesztési Stratégia - Célterületek (XLS)

(frissítve:2011.05.31)

Dél-balatoni összefogás a helyi értékeken nyugvó fejlődés érdekében.