„Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap: a vidéki területekbe beruházó Európa”

Keresés
Címlap Karád

Karád

A mai Karád, az egykori török Kara, azaz fekete néveredetű település területén a középkorban öt-hat falu állt templomokkal, kolostor és várakkal. A török időben, többnyire a XVII. században elpusztult települések ugyanis határostól Karádhoz kerültek. Így legalább 500 éve Karád fontos részei.

A régi katonai térképeken kikereshetjük Karád történelmi helyeit. Az ény-i részen megtaláljuk a Guba vagy Kupa-várat. Az már biztos, hogy itt Árpád kori vár állott, mert XIII. századi oklevél is említi. A történészek szerint III. Béla király is a makrai várnál lévő szőlőket földekkel, berkekkel és tartozékaikkal együtt adományozta a jeruzsálemi Szent Theodózius, azaz egy görög monostornak. A legújabb régészeti és történeti kutatások alapján már az is biztos, hogy a 895-96-ban honfoglalóként szereplő Árpád és leszármazói legalábbis a nevük alapján török eredetűek voltak. Karádon Koppány és Kara - az ugyancsak helynévben megmaradt - szláv és magyar népeikkel együtt alkottak egy település, egy falu-láncolatot. Erre bizonyíték a Kara, azaz a fekete jelentésű török eredetű neve Karádnak, valamint a Koppány somogyi vezérhez kapcsolható Kupavár név megléte is.

1782-ben már mezővárosként szerepelt Karád:a lakosság lélekszáma 1978 fő volt, a karádi takácsok és szabók pedig céhet is alapítottak. A templomot 1742-ben kezdték el építeni. Az 1831-es kolerajárvány 161, az öt évvel későbbi 201 áldozatot követelt, majd ennyien haltak meg 1855-ben is.

A szabadságharc kitörése után a nemzetőrség segítségére sietett a Karádon tartozkodó lovasszázad, s részt vett Jellasics csapatainak szétverésében. 1850-ben létrejött a Karádi járás, ahol vegyes szolgabírói hivatal kezdte meg működését. A korabeli nád és zsúptetős házak nagy szegénységről árulkodtak. A kiegyezést követően a "közigazgatási harc" már 1870-ben megkezdődött Karád, Kötcse és Tab között a járási székhelyi rang megszerzéséért: két évvel később a település nagyközség lett. A századfordulót követő években élénk társadalmi élet jellemezte a települést, sorra alakultak az újabb és újabb civil szerveződések.

1925-ben a parasztság igénye hívta életre a hitelszövetkezetet, amelynek segítségével a térség lakói könnyebben juthattak pénzhez. Az óvodát a térség legrégebbi gyermekintézményét 1894-ben alapította báró Horning Károly bíboros, Karád földesura. 1936 őszén missziós nővérek vették át.

1935 tavaszán alakult meg az Országos Magyar Bokréta Szövetség karádi csoportja. A karádi Gyöngyösbokréta jelentős hírnevet szerzett, bejárta Európa országait, legnagyobb sikereit a kanásztánccal érte el.

A második világháború után községünkben megalakultak a pártok. Itt rendezték a Tabi járás első földosztását. 1950-től megalakultak a mezőgazdasági termelők csoportok, melyek 1956-ban oszlottak fel. 1957-ben szerveződött újjá a termelőszövetkezet.

1950-ben alakult meg a településen a községi tanács, ekkorra ellátták a lakásokat árammal,államosították az óvodát, iskolát és a gyógyszertárat. A hatvanas években létrejött a ruhagyár, mely munkát biztosított a helyi és környékbeli asszonyoknak. 1973-74-ben készült el a törpevízmű. A rendszerváltást követően Karádon is létrejöttek a politikai pártok csoportjai - az MSZP, az MDF, a KDNP és a Kisgazdapárt. Sajnos a rendszerváltás után sok munkahely megszűnt és ezáltal a lakosság megélhetése nagyon nehéz lett. 2002 évben volt Karád 1000 éves, s erről színvonalas, színes ünnepséggel emlékeztünk meg.

Gárdonyi Géza

1882-ben kapott segédtanítói állást Karádon Ziegler Géza, aki Gárdonyi Géza néven vált híres íróvá. Családi gyökerei Somogyba nyúlnak vissza, az író nagyszülei Szőlősgyörökben éltek. Karádon kezdődött négy évig tartó tanítói pályafutása, melyről csalódottan emlékezett meg naplójában,írásaiban. Az én falum című novelláskötete a karádi éveket idézi. Gárdonyi Géza emlékét őrizzük a Gárdonyi G. utcai általános iskola falán elhelyezett emléktáblával,valamint az általános iskola is az Ő nevét kapta.

Kodály Zoltán

1934-ben Karádon gyűjtötte a helyi népdalokat.

Vikár László

1952-ben Kodály küldötteként 1200-nál is több dalt, dallamot jegyzett fel. Karád díszpolgára.

Tájház
  
Az épület a 19.század végén épült és most is őrzi eredeti formáját. Ebben a népi lakóházban kiállítás keretében mutatjuk be a helyi népművészeti értékeket. 
Az épület teljes felújítása és a bemutatott anyagok restaurálása 2002 évben fejeződött be és ezáltal újra látogatható.

Katolikus templom

A római katolikus templom a Szent László tér 1. sz. alatt található. 
A barokk stílusú épület alapkövét 1742-ben tették le a szentélynél. Ezt követően a sekrestyét és a szentélyt építették meg.

A felszentelt templom védőszentje Szent László király lett. 
A templom 1749-ben szilárd anyagból készült tornyot kapott. 1861-ben a templomot két oldalszárnnyal bővítették és felül kettő karzattal. 1908-ban az oldalhajók bővítésre szorultak, ekkor alakult ki a jelenlegi állapota. 
1927. november 27-én 4 új harangot kapott, melyet Szlezák László Magyarország legjobb harangöntője készített.

A templomban található freskókat Miskolczy Ferenc festőművész 1934-ben újrafestette. A templom mennyezetét négy allegorikus fereskóval, a fő ívet kiterjesztett kezű Jézus freskóval, a galériák feletti íveket a négy evangélista freskójával, a szentély mennyezetét pedig egy allegorikus freskóval díszítette. 1977-ben új liturgikus tér került kialakításra. 1983-ban átépítették az orgona is.

Kopácsy-kúria

A Kopácsy-kúria az 1890-es években épült, klasszicista stílusban. A Kopácsy család tulajdona volt. Régebben itt volt a jegyzőség. Jelenleg ipari üzemként hasznosítják.

A község központjában, az Öregek Napközi Otthona előtt áll az  I. világháborúban meghalt karádi hősöknek emléket állító, ún. "oroszlános" emlékmű.

  

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 


Dél-balatoni LEADER Vidékfejlesztési Nonprofit Zrt.

 

Székhely: 8695 Buzsák, Fő tér 1.
Munkaszervezeti iroda: 8640 Fonyód, Blaha Lujza u. 4.
8700 Marcali, Rákóczi út 11.


Email: info@delbalatonileader.hu

Telefon: +36204668413


2014. évi beszámoló >>

Helyi Vidékfejlesztési Stratégia (PDF) - Dél-balatoni LNPV Zrt.

Helyi Vidékfejlesztési Stratégia - Célterületek (XLS)

(frissítve:2011.05.31)

Dél-balatoni összefogás a helyi értékeken nyugvó fejlődés érdekében.