„Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap: a vidéki területekbe beruházó Európa”

Keresés
Címlap Gamás

Gamás

Balatonlellétől 25 km-re, a 67-es úttól pár kilométerre fekvő település lakossága 907 fő. A század elején háromszor ennyien éltek a községben. Gamás szinte egyidős keresztény államunk kialakulásával, hiszen Szent István korában lakott hely volt: Gamuz alakban írták a nevét. Később is több középkori iratban előfordult, majd 1701-ben pusztaként említették. 1720-ban viszont az egész lakosság átköltözött Tolna vármegyébe, mert a tiszttartók rosszul bántak velük. Napjainkban az itt élők alapellátása biztosított, iskolát, óvodát építettek, tervezik a közösségi ház építését. 1814-ben megépült a késő barokk templom, amihez részben a korábban említett templomok maradványait is felhasználták. 1886-ban átépítették, s azóta csak a leégett torony 1947-es újraépítése jelentett lényeges változást.

 

Gamás község címere a település korábbi pecsétjén alapszik. Ezzel egyrészt a múlt iránti tiszteletüket, másrészt a történeti folytonosságra, a kontinuitásra való igényüket is kifejezték. Az itt látható címerkép először 1852-ben jelent meg a gamási községbíró számadásán, ezután kisebb-nagyobb változtatásokkal ezt használták egészen a XX. század közepéig. Ezek a jelképek ma is jellemzik a települést. A zöld mező, a búzakéve, a kasza, a gereblye, a sarló a mezőgazdasági termelést, a falusi ember megélhetését jelképezik, míg a fakerítés a magántulajdon szentségét kívánja jelezni. A méhkas és a méhek egyrészt az elmúlt századok jelentős méhészetére utalnak, másrészt kifejezik az itt élő emberek szorgalmát is.


Gamás nincs túl közel a Balatonhoz, ez már a Balatoni Üdülési Körzet peremvidéke. Kevés információt találni róla. Jobb sorsra, önhibáján kívül segítségre szoruló, támogatni való,  felfedezésre váró falu.


1968 szeptemberében a Tuskósi erdőben ejtették el azt a szarvasbikát, ami három éven át vezette a világranglistát.

 

A domborzat melletti legfontosabb tájbélyeg az erdő. A dombtetők jellegzetes erdőtársulása a cseres-kocsánytalan tölgyes, majd lefelé haladva gyertyános-kocsánytalan tölgyes és gyertyános-kocsányos tölgyes követi egymást. A patakok mellett égeresek és füzesek uralkodnak. Az északi lejtőkön és a párasabb zugokban a bükkösök kisebb foltjai is fellelhetők. Meg kell említeni a növénytársulásokat nagyon változatossá tevő déli flóraelemeket. Ilyenek a szelídgesztenye, ami elegyfaként jelenik meg, az ezüsthárs és a virágos kőris, amik a második lombkoronaszintben élnek. A lágyszárú szintben a nagyvirágú lednek és a borostyán - különösen ez utóbbi- képez burjánzó csoportokat. Fasorok védelmében gyakori az ördögcérna, vagy más nevén a sem-fű-sem-fa.

 


Dél-balatoni LEADER Vidékfejlesztési Nonprofit Zrt.

 

Székhely: 8695 Buzsák, Fő tér 1.
Munkaszervezeti iroda: 8640 Fonyód, Blaha Lujza u. 4.
8700 Marcali, Rákóczi út 11.


Email: info@delbalatonileader.hu

Telefon: +36204668413


2014. évi beszámoló >>

Helyi Vidékfejlesztési Stratégia (PDF) - Dél-balatoni LNPV Zrt.

Helyi Vidékfejlesztési Stratégia - Célterületek (XLS)

(frissítve:2011.05.31)

Dél-balatoni összefogás a helyi értékeken nyugvó fejlődés érdekében.